Allergia

• 
• 

Sajnos a kutyákat, macskákat sem kímélik a civilizációs betegségek, mint az elhízás, daganatos elváltozások vagy az allergia. Főleg kutyákon találkozni vele, változatos megjelenési formában. Elég tipikus a hónalji vagy a comb belső felén, hason jelentkező, elmosódó határú bőrpír, a kutyák hátsó felét érintő, pár nap alatt kialakuló nedvedző szőrhiányos ekcéma, vagy a bolhanyál okozta szőrhullás és pörkösödés a hát hátulsó harmadában. Ezeken kívül is számtalan formában jelentkezhet és próbára teheti az állatorvos szakértelmét és a tulajdonos türelmét. Mivel egyértelmű diagnosztikai eljárás nem létezik, lényegében kizárásos diagnózis, miután baktériumokra, gombákra, parazitákra, autoimmun és egyéb okokra nézve már végigvizsgáltuk a pácienst, és az ezekre irányuló kezelési próbálkozások is sikertelennek bizonyultak.

Ha eddig eljutottunk és minden egyéb lehetséges okot kizártunk, már "csak" azt kell eldönteni, hogy mire allergiás az állat. Útba igazíthat például a tünetek szezonalitása, a klinikai megjelenés, a kis dózisú szteroidokra adott válasz, de ha nincs kapaszkodó, akkor  "egyszerűbb" első lépésként az ételallergiát bizonyítani vagy kizárni. Ez abból áll, hogy a kutya egy-két hónapig szigorúan csak egy fehérje és egy szénhidrátforrást ehet. Lehetőleg olyat, amivel életében addig még nem, vagy csak ritkán találkozott. Ez lehet például nyúlhús barna rizzsel, de minél egzotikusabb, annál jobb. Ezt hívjuk eliminációs diétának. Ez alatt a két hónap alatt, semmilyen jutalomfalatot nem kaphat, semmilyen konyhamaradékot, kenyeret, de még fogtisztító rágócsíkot vagy  ízesített féreghajtó tablettát sem. Ha letelt az egy-két hónap és a tünetek még mindig fennállnak, akkor meg kell ismételni a két hónapos diétát egy másik fehérje és szénhidrát forrással. Ennek az az oka, hogy lehet hogy épp azt etettük vele, amire allergiás. Ha a tünetek megszűntek, akkor provokációs próbát kell végezni, ami a különböző fehérje és szénhidrátforrások egyenkénti hozzáetetését jelenti a tünetek ismételt megjelenéséig. Az ételallergiát nem szabad összekeverni az élelmiszerintoleranciával, ami a különféle kereskedelmi tápokban található ízfokozókkal, színezékekkel, stabilizátorokkal, állományjavítokkal, tartósítókkal stb. függ össze, és hasmenésben esetleg hányásban mutatkozik, tápváltásra pedig gyorsan rendeződik.

Ha viszont még a négy hónapnyi szigorú eliminációs diéta ellenére is mutatja a tüneteket, akkor valószínűleg atopiás allergénről van szó, tehát pollenről, háztartási atkáról, vagy akár saját gazdájának a hámpikkelyeiről. Ilyenkor, illetve a táplálékallergia diagnózisának megerősítésére alkalmas a vérvétel, és abból megállapítani, hogy mire allergiás az állat. Sajnos a vérvétel önmagában nem elég megbízható a biztos diagnózishoz.

Ha van ilyen véreredmény, ez alapján el lehet készíttetni egy un. hyposzenzibilizáló oldatsort, amelyben az tüneteket kiváltó allergént, egyre emelkedő dózisban adjuk be az állatnak, míg annak immunrendszere hozzá nem szokik. Ezt a kezelést a később fél évente meg kell ismételni. A vérvizsgálaton alapuló hyposzenzibilizálás a legjobb, de sajnos nem a legolcsóbb megoldás. Alternatívája a szteroid, amely egy gyulladáscsökkentő hatású vegyületcsoport, rendszeres és magas dózisú adagolása viszont igen komoly mellékhatásokat rejt. Így pl. osteoporózist, immungyengeséget, cukorbetegséget és vemhes állatoknál vetélést, elhízást, izomdegenerációt, elhúzódó sebgyógyulást, szőrhullást, gyomorfekélyt okozhat. Ezért célszerű a lehető leggyengébb szteroidot (pl. prednisolon tabletta) használni, és azt antihisztaminokkal, samponnal kombinálva csökkenteni a mellékhatásokat. Ez több munka a tulajdonos részéről, hatásában is elmaradhat ettől, de az állat egészsége szempontjából kedvezőbb. Ennél kényelmesebb és olcsóbb, de komolyabb mellékhatásokat rejt az egyszeri erős hatású depószteroid injekció (pl diprophos).

Amit minden kezdő gazdi meg szokott kérdezni

• 
• 

Felelősségvállalás. Talán ez az utolsó amire gondolunk, amikor új kölyökkutyát vagy kiscicát viszünk haza. Tisztában kell legyünk azzal, hogy nem mindig lesz aranyos kis „plüssjáték”. Ha  felnő előfordulhat, hogy kiássa a virágokat, rendszeresen megszökik, ugathatja az utcán haladókat, esetleg szétrágja a bútorkárpitot, belepisil a cipőnkbe, összeszőrözi a lakást, szétkaparja a bejárati ajtót, felugatja az egész lépcsőházat. A kölyökkutya nem plüssjáték! Nem ajándéktárgy! Társállat. Nem lehet magára hagyni, nem lehet a gondoskodást, a nevelést megvonni tőle, mint ahogyan saját gyerekünkkel sem tesszük ilyet, hiába rosszalkodik, vagy nem fogad szót. A fent említett viselkedési anomáliák döntő részben a megfelelő foglalkozás, nevelés hiányából fakadnak. A legaranyosabb öleb is alapvetően farkastörvények szerint él családunkban, és ha ezt nem vesszük figyelembe, könnyen fejünkre nőhet.

Másik gyakori probléma, hogy egy állat értékét sokszor hajlamosak vagyunk az érte kifizetett párezer forint alapján megítélni. Az ingyen kapott korcs felnevelése ugyanannyiba kerül, mintha több százezer forintos tenyészállatot vásároltunk volna. Főleg az etetése, de a 90-100%-os TB-támogatás híján a megfelelő állategészségügyi ellátás is komoly pénzbe kerül.

1.: Hányszor egyen?

Pár hetes árván maradt szopós kölyköket 2 óránként, éjjel-nappal etetni kell megfelelő tejpótló tápszerrel. Választott kölyköket napi 4-6x, fél éves kortól napi 2x, egy éves kortól 1x. Gyomorcsavarodásra hajlamos nagy testű fajtáknál később is ajánlatos lehet két részletben etetni. Fontos, hogy a napi szükségletet osszuk ketté, ne adjunk többet.

 2.: Mit egyen?

Örök a háború a gyári tápot és házi kosztot pártolók között. A megfontolandó lényeg a következő. A kutya alapvetően nagy fehérje szükségletű húsevő ragadozó, mint fogazata is mutatja. Ugyanakkor eredeti élőhelyén elfogyasztja a csontokat, a préda növényi eredetű béltartalmát, bogyókat, növényi részeket csipeget. Az étrend jelentős részét tehát hús és kisebb mértékben ízesítés végett zsír kell hogy kitegye, de nem szabad megfeledkezni a csontról belsőségekről és a növényi rostokról, vitaminokról sem. A tápok mellett szól, hogy minőségüktől függően a kutya élettani igényeit jól kielégíti, pontosan adagolható, tárolható. Ugyanakkor hátránya, a sok adalékanyag, nem véletlenül szaporodnak a kisállatok körében is a daganatos és allergiás betegségek. A jól összeállított házi koszt biztosan ízletesebb, viszont könnyen lehet, hogy az állat élettani igényeit kevésbé elégíti ki. Általános hiba a sózás és fűszerezés, ami egészségtelen. A házi koszt nem jelenthet konyhai maradékot, ugyanis egészen más egy kutya és az ember tápanyagszükséglete. A gabonafélék, tészták, a kenyér és főleg az édességek, zsírok magas energiatartalma biztos elhízáshoz vezet. Az értékes fehérjéket hordozó hús mellett főleg zöldségfélékkel, gyümölcsökkel, főzelékekkel lehet az emésztés számára fontos rostszükségletet fedezni. Csontot fél éves korig, a teljes fogváltásig lehetőleg ne kapjon, mert egy letört, elfertőződött tejfog további komoly problémák forrása lehet. Csirkecsont, nagy mennyiségű farhát, csigolya stb. idős állatoknál még szétfőzve is súlyos bélsárrekedést okozhat.

3.: Mennyit egyen?

A kölyökkutya feneketlen bendő, ami nem jelenti, hogy étvágyát a végsőkig ki kell elégíteni. A szükséges mennyiség a táp minőségétől, az állat aktivitásától, élettani folyamataitól függ. Vemhesség, és szoptatás alatt, fiatal és aktív állatnak természetesen többet, ivartalanítás után, idős, hypothyreózisos állatnak kevesebbet. Nagytestű kutyakölyköknél fontos szempont, hogy a növekedés ütemét fékezni kell. Lehetőség szerint a táp által ajánlott szükséglet 80%-át etessük. A túl gyors növekedés, főleg túlzott aktivitással párosítva súlyos fiatalkori csontvelőgyulladást, vagy visszafordíthatatlan ízületi deformitásokat, un. dyspláziát okoz, elhízáshoz vezet. A felnőtt testsúly alig függ a növekedés ütemétől. A különböző kutyafajták felépítése, növekedési üteme eltérő. A kondíció megítélésben ne a fajtára jellemző testtömeget tekintse mértékadónak, az legfeljebb a kutyakiállításon érdekes. Ideális testsúlyú kutya hasának átmérője fajtától függően, de kisebb a mellkasénál, bordái és a gerince nem állnak ki, de éppen érezhetők.

4.: Étrend kiegészítők.

Nagytestű kutyakölyköknél indokolt lehet kalciumkiegészítésről gondoskodni az intenzív növekedési szakaszban, kb. 3 hónapos és 1 éves kor között. Itt is érvényes viszont a mértékletesség. Prémium tápot fogyasztó kutyáknak nincs rá szükségük, sőt a túlzott bevitel egészségkárosodáshoz vezet! Tesco-ban kapható és annál silányabb minőségű, esetleg házi koszt etetése esetén viszont szükséges. A gazdák többsége ezzel tisztában is van, ami viszont rendre elmarad, az a porcerősítő, porcvédő tabletta, amelyre ezeknek a kutyáknak nagy szüksége lenne. 

Kalciumra van szüksége a szoptató szukáknak is nagy alom esetén a 2-3. héttől amikor a kölykök már nagy mennyiségű tejet szopnak, de ennek az összetétele eltér a csontnövekedésre adott tablettáétól.

A szőrminőséget javító szőr-, bőrtápláló tablettát főleg kiállítási kutyák és a családi kedvencek szednek, de krónikus betegségek után, korpásodás, abnormális szőrhullás esetében is szükség lehet rá. A fogkő kialakulását gátló adalékok, tabletták is hasznosak, hosszú szőrű macskák esetében pedig a szőrlabda oldó paszták ajánlottak. Ezek mellett kutyáknak és macskáknak számára is fejlesztettek ki speciális Béres cseppet és egyéb vitaminkészítményeket, melyek immunstimuláns hatásukkal támogatják kutyánk, macskánk egészségét, és számtalan egyéb összetételű étrend kiegészítő lehet még hasznos.

5.: Fürdetés

Minél ritkábban, minél kíméletesebb samponnal, lehetőleg csak tiszta vízzel fürdessük az állatokat. A kutyaszagot senki ne akarja kimosni. A kutyák bőre könnyebben kiszárad mint az emberé és még annyira sem zsírosítható, hidratálható vissza, mint az emberé, hosszú szőrű fajtáknál pedig befülledhet, ez pedig baktériumok, gombák, megtelepedésére ad lehetőséget. Gyakori fürdetéssel eltávolítjuk a bőrt védő zsírréteget, amelyben többek között a bolha és kullancs elleni cseppek és nyakörvek hatóanyaga is feloldódik, így ezek hatékonysága is csökken. Bizonyos esetekben viszont - például allergia, gombás megbetegedés, zsíros seborrhoea stb. kezelésére - orvosilag is indokolt.

6.: Féreghajtás

A bélférgek fajtól függetlenül általában 10-20 nap alatt válnak a féregpete szájon át történő felvételét követően fertőzőképessé, azaz pete űrítésére képes felnőtt féreggé. A féreghajtási programok ennek figyelembevételével alakulnak. Mivel a fonalférgek a vemhes szukák tejmirigyeiben alvó állapotba kerülhetnek és onnan a tejjel a kölykök felvehetik, célszerű az anyaállatot vemhesség alatt kétszer, a kölyköket két hetes kortól választásig két hetes időközökkel, anyjukat pedig havonta egyszer féreghajtani. A kölykök számára legalkalmasabbak a paszták.

Kutyáknak évente egyszer, a veszettségoltással együtt kötelező, de fél évente minden állatnak ajánlott a féreghajtás. Erre általában alkalmas az olcsó „keserű” tabletta, de van ízesített formában is. Más állatok ürülékéhez hozzáférő kutyát, macskát, - főleg ha gyerekkel egy háztartásban élnek - akár havonta is szükséges lehet féreghajtani. Macskák számára bőrre cseppenthető spot-on készítmény is kapható.

7.: Oltások

Az első oltásokat a kutyák immunállapotuktól függően 5-6 hetes, a kijáró macskák 10 hetes korban, a szobacicák 3 hónaposan kapják. Ajánlott oltási programunkat itt találja.

8.: Bolhák

Az új családi kedvenccel együtt utazó bolhákat sokkal egyszerűbb az első nap eltávolítani, mint utólag az elszaporodott bolhacsaládot otthonunkból kiirtani. Ezért célszerű már úgy hazavinni  a szerzeményt, hogy már rajta van egy bolha elleni csepp, amely egy nap alatt elpusztít rajta minden bolhát. Erre a célra kutyáknál már 2 hetes kortól használható az Exspot, macskáknál 6 hetes kortól a Stronghold csepp. Súlyosan fertőzött kölykök esetében célszerű a petéket alaposan kikefélni a szőrzetből. Mindenképpen ajánlott, hogy a kiskutyát, vagy macskát egy-két napra könnyen takarítható, lehetőleg szűk helyen tartsuk. További hasznos információkat itt olvashat.

9.: Fogkő

Érdemes itt is beszélni róla, bár kevesen kérdezik, mert ez a probléma már csak később szokott felmerülni, amikor a folyamat visszafordíthatatlan. Kölyköknél ki gondolna még fogkőre? Pedig ha hozzá akarjuk szoktatni a fogkőképződést gátló, lassító tablettákra, rágócsíkokra, porokra vagy éppen a fogkefére, akkor azt ilyenkor kell elkezdeni. További hasznos információkat itt olvashat.

Ajánlott oltási program

• 
• 

Az ajánlott oltási program egy átlagos egészségű és immunállapotú állatra vonatkozik. Betegség, stresszhelyzetek, ivarzás, az oltási időpontok elcsúszása módosíthatja a beadandó oltások számát, idejét, sorrendjét.

 

 

Kutyáknak

2. hét                    kennelköhögés°

6. hét                    parvo bélgyulladás

8. hét                    kombinált (parvo, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis,

                             esetleg parainfluenza)

10. hét                  kombinált

12. hét                  veszettség

3,5. hónap             lyme borrelia*

4,5. hónap             lyme borrelia*

6. hónap                kombinált

6,5. hónap             babesia*

7,5. hónap             babesia ismétlés*

9. hónap                veszettség

Majd évente           veszettség, kombinált és lyme borrelia*, kennelköhögés°.

Fél évente             leptospirózis*, babesia*

 * Sokat a szabadban tartózkodó kutyáknak, vadászkutyáknak ajánlott.

 ° Tenyészetekben, valamint kutyaiskolákat, kiállításokat látogató kutyáknak ajánlott.

Macskáknak

10. hét                  macskaleukózis*

12. hét                  kombinált (calici vírus, herpes  rhinotracheitis, parvo, chlamidia)

3,5. hónap             veszettség* és macskaleukózis*

4. hónap                kombinált ismétlés és FIP

4,5. hónap             FIP

7. hónap                kombinált és macskaleukózis*

9. hónap                veszettség*

Majd évente           kombinált, veszettség*,  macskaleukózis* és FIP

 * A szabadba kijáró, idegen állatokkal érintkező macskáknak

Féreghajtás

A bélférgek fajtól függetlenül általában 10-20 nap alatt válnak a féregpete szájon át történő felvételét követően fertőzőképesse, azaz peteűrítésre képes felnőtt féreggé. A féreghajtási programok ennek figyelembevételével alakulnak. Mivel a fonalférgek a vemhes szukák tejmirigyeiben alvó állapotba kerülhetnek és onnan a tejjel a kölykök felvehetik, célszerű az anyaállatot vemhesség alatt kétszer, a kölyköket két hetes kortól választásig két hetes időközökkel, anyjukat pedig havonta egyszer féreghajtani. A kölykök számára legalkalmasabbak a paszták.

Kutyáknak évente egyszer, a veszettségoltással együtt kötelező, de fél évente minden állatnak ajánlott a féreghajtás. Erre általában alkalmas az olcsó „keserű” tabletta, de van ízesített formában is. Más állatok ürülékéhez hozzáférő kutyát, macskát, - főleg ha gyerekkel egy háztartásban élnek - akár havonta is szükséges lehet féreghajtani. Macskák számára bőrre cseppenthető spot-on készítmény is kapható.

Vadászgörényeknek

6. hét                    szopornyica

10. hét                  szopornyica ismétlés

12. hét                  veszettség*

6. hónap                szopornyica

9. hónap                veszettség*

Majd évente           szopornyica és veszettség*

*Szabadon kijáró állatoknak

Nyulaknak

6. hét                    kombinált (myxomatosis és vérzéses betegség)

10. hét                  kombinált

Majd évente           kombinált

Oltási reakciók

Előfordul, hogy az állat az oltás után kissé elesett, aluszékony, esetleg hőemelkedése van, ez normális, ezért nem kell aggódni. Igen ritkán, az oltás után 5-10 perccel allergiás reakció alakulhat ki. Ilyenkor főleg a fej, pofa ödémásan megduzzad és viszket, súlyosabb esetben akár légzési nehézséget is okozhat. Ilyenkor egy gyorsan beadott Ca²⁺ és/vagy szteroid injekció hamar rendezi a problémát.

Kennelköhögés

A kennelköhögés egy gyűjtőfogalom, többféle fertőző vírus, illetve baktérium által kiváltott megbetegedés. Cseppfertőzéssel terjed, kennelekben, kutyakiállításokon, kutyaiskolákban az állatok fokozott fertőzési nyomásnak vannak kitéve. Többnyire száraz köhögéssel, esetleg a köhögési rohamok végén nyálka öklendezésével járó, felső légúti megbetegedés. Főleg téli, hideg hónapokban szaporodik az esetszám, általában köhögés elleni szirup használata elég, ritkábban antibiotikumos kezelésre is szükség lehet. Kezeletlenül a mélyebb légutakra is ráterjedhet és komoly tüdőgyulladást okozhat. Az adenovírus és a parainfluenza összetevője több kombinált oltásban is szerepel, így a Nobivac DHP és DHPPi, a Bordatella baktérium ellen pedig a Nobivac KC véd.

Parvo vírusos bélgyulladás

Több évtizedes oltási program ellenére a mai napig igen gyakori, sokszor végzetes megbetegedés. Másfél éves korig okozhat tüneteket, de főleg a kölyökkutyákra nézve veszélyes. A vírust tünetmentes, rendszeres ismétlő oltásban nem részesülő felnőtt állatok is üríthetik és az udvarokban akár egy-két évig is fertőzőképes maradhat. Egyszeri oltás a vírus ellen nem véd. 6 hetes kortól minimum három oltásra van szükség, hogy a megfelelő immunitás kialakuljon, majd ezt a továbbiakban is emlékeztető oltásokkal fenn kell tartani. Tünetei közé az elesettség, étvágytalanság mellett kezdeti hányás tartozik, ilyenkor egy parvo gyorsteszt elvégzése után, vírust semlegesítő szérummal még jó eredményeket lehet elérni. Mire a vízszerű, később véressé váló hasmenés is kialakul, már csak tünetileg tudjuk kezelni a kiskutyákat. A kezelés lényege az infúziós kezelés, a kiszáradás megelőzésére, az ionháztartás egyensúlyban tartására, mely esettől függően pár naptól akár egy-másfél hétig is szükséges lehet. Macskákban is előfordul hasonló tünetekkel.

Szopornyica

A szopornyicával a rendszeres oltásoknak köszönhetően jóval ritkábban találkozunk, viszont tünetei felnőtt állatokon is jelentkezhetnek. Több megjelenési formája ismeretes. Gyakori a légúti tünetekkel kísért hurutos hasmenés, a hurutos kötőhártya-gyulladás gennyes orrfolyással, tüdőgyulladás. Jóval ritkább az idegrendszeri un. neuroszopornyica. Krónikus esetekben jellemző lehet a talppárnák valamint az orrtükör szárazsága, kirepedezése. A betegség korai stádiumában beadott vírusneutralizáló szérum segíthet. Sajnos korai felismerését nehezítik a jellegtelen, általános tünetek előrehaladott formájában pedig gyógykezelhetetlen.

Leptospirózis

Többnyire kiránduló ás vadászkutyákat érinti, melyek vizelettel fertőzött pocsolyák vizéből veszik fel a kórokozót főleg a meleg nyári hónapokban. Vezető tünete az elesettség és láz mellett a sárgaság, súlyosabb eseteiben elhulláshoz vezető veseelégtelenség vagy krónikus májelégtelenség. Tüneteiben hasonlít a kullancs által terjesztet babéziózisra. A beteg állatok vizeletéből a baktérium akár az egészséges nyálkahártyán vagy bőrsérüléseken is áthatolva emberi megbetegedést okozhat!

Adenovírusos Rubarth májkór

A kutyák többsége észrevétlenül átesik rajta, egy kölyökkutya viszont akár pár óra alatt elpusztul, különösebb tünetek nélkül. Ilyenkor a tulajdonosok mérgezésre szoktak gyanakodni. Lassabb lefolyású eseteiben a májgyulladástól eltekintve semmitmondó, szerteágazó tünetei nehezítik meg a diagnózist.

Veszettség

A veszettség - hála a több évtizedes vakcinázási programoknak - ma már igen ritka betegség, de sajnos évről-évre találkozhatunk vele. A kutyák oltási kötelezettsége közegészségügyi kérdés. A vírus harapás, karcolás során, a sérült bőrön, nyálkahártyán keresztül, a fertőzött állat nyálával kerül a szervezetbe. Mire a klinikai tünetek kialakulnak, a betegség visszafordíthatatlanná válik és az ember, vagy állat menthetetlenül meghal. A veszettség szempontjából a kutyánál veszélyesebb a macska, amelynek az oltását viszont, a többnyire meghatározhatatlan tulajdonos híján nem lehet kötelezővé tenni. Ugyancsak veszélyesek az emberre nézve a sündisznók, rókák és a denevérek.

A kutyák veszettség elleni oltása továbbra kötelező, csak az összevezetéses eboltások szűntek meg nagyobb helységekben. A kutya éves oltatása a tulajdonos felelőssége, harapás kapcsán a be nem oltott kutya tulajdonosa a büntetésen túl a sorozatoltás költségeit is köteles fedezni.

Lyme borreliózis

Az erdőt járó kutyák, kullancsok által terjesztett betegsége, mely emberek között is ismert. Az embernél jellemző bőrpír felfedezése szinte lehetetlen. Az első fertőződés többnyire tünetmentesen zajlik, problémát csak újrafertőződés vagy immungyenge állapotban okoz, így kimutatásához kétszeri vérmintában emelkedő ellenanyagszint szükséges. Időről időre diagnosztizálásra kerül többízületi, rheumához hasonló fájdalmakkal jelentkező kutyáknál, de főleg gerinctáji izomfájdalmakat, túlérzékenységet és  különböző súlyosságú bénulást is okoz.

Babesiózis

A babesia talán a kutyák leggyakoribb, kullancs által terjesztet betegsége. A kórokozó egy vérparazita, amely a vörösvérsejtek szétesését így azokból az oxigénszállító haemoglobin nevű macromolekula kiszabadulását okozza. Ezek nagy része a veséket keresztül ürülve a vizeletet sötétbarnára festi, a vese szűrőfelületét eltömi. Jellemző tünete a súlyos elesettség mellett a kezdeni nyálzás, hányás, halványuló nyálkahártyák később a véres vizelet és sárgaság. Kezeletlen esetekben visszafordíthatatlan veseelégtelenség alakul ki, és a kutya elpusztul. A babesia elleni oltás nem akadálozza meg a fertőződést, csak a betegség tüneteit csökkenti.

Calici- és herpesvírus, valamint Chlamidia okozta macskanátha

A macskanátha a kutyák kennelköhögéséhez hasonló gyűjtőfogalom. Többféle vírus és baktérium okozhatja, de az esetek döntő részében a fent említett kórokozók döntő szereppel bírnak. Cseppfertőzéssel terjedő, emberre veszélytelen fertőzés, melynek fő tünete a kötőhártya gyulladás, orrfolyás, felső légúti gyulladás. Már enyhébb esete és étvágytalanságot okozhat, mivel a macskák többsége nem eszik, ha nem érzi az étel szagát. Szerencsés esetben spontán gyógyulhat, de sajnos igen makacs is tud lenni, próbára téve a tulajdonosok türelmét. Mélyebb légutakra ráterjedve súlyos, akár elhullással végződő tüdőgyulladáshoz vezethet.

Macskaleukózis

Szabadban tartott macskák végzetes betegsége. Főleg kandúrok között terjed verekedés közben, Lassú lefolyású betegség, fertőződéskor csak átmeneti láz jelentkezik. Otthon az egészségesnek tűnő állat, közös alom és közös etetőedényekkel a többi macskának is átadhatja. Hónapokkal, vagy akár évekkel később fokozatos egészségügyi állapotromlás, a szőr ápolatlansága, fogínygyulladás, esetleg hasmenés keltheti fel a gyanút. Gyógymód nem létezik, csak palliatív terápia. Ha már tünetileg sem lehet az állatot kezelni, a macska végleges elaltatása javasolt. Gyorsteszttel vérből pár perc alatt megállapítható a macska fertőzöttsége, ezt az első oltás előtt érdemes elvégezni, hogy lappangó fertőzésre ne oltsunk rá.

FIP - macska fertőző hashártyagyulladása

Ugyancsak végzetes macskabetegség. Szoros értelemben véve nem fertőző, mert egyedileg, a coronavírus mutációjaként alakul ki minden szervezetben, bár ez még tudományos vita tárgya. A ritkább száraz forma daganatos, idegrendszeri és szemtünetekkel jelentkezik. Gyakrabban fordul  elő a hasvízkórral, vagy mellűri folyadék gyülemmel, sárgasággal járó nedves forma. Kölyökkori, orrba cseppenthető oltás létezik ellene, bár ennek hatékonysága kérdéses.

Myxomatózis

Nyulak, főleg szúnyogok által terjesztett betegsége. Két formája közül a jóindulatú göbös,  forma spontán gyógyulhat, míg a gyakoribb, klasszikus, rosszindulatú forma fejödémával, súlyos hurutos-gennyes kötőhártya gyulladással, orrfolyással jár és tüdőgyulladáson keresztül az állat elhullásához vezet. Míg a jóindulatú formánál a nagyobb göbök sebészeti ellátása lehet szükséges, a rosszindulatú myxödémás változat gyógyíthatatlan. Fontos a megelőzés, a kültéri boxok jól záró szúnyoghálóval történő védése, illetve a hatékony vakcinázás.

RHD - nyulak vérzéses betegsége

Cseppfertőzéssel, esetleg szúnyogok által közvetített, gyógyíthatatlan betegség. Gyors lefolyású,   majdnem biztos elhulláshoz vezet, fő tünete a vérzések orrból, széklettel, esetleg vizelettel.

Elérhetőség

• 
• 

Pápa, 8500, Gyurátz Ferenc u. 16.

 

 

Hétfőtől péntekig 15^:00-18^:00-ig, hétvégén és ünnepnapokon 17^:30-18^:00-ig vagyunk nyitva.

Sürgős esetben soron kívül is bemegyek a rendelőbe, vagy házhoz megyek. Hívjon bátran!

Lehetőség van Időpontegyeztetés-re is hétköznap 15-18 óra között a +36 89 313 179, +36 70 386 5542.

 

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

dr Kovács Jenő – állatorvos, lógyógyász specialista,  +36 70 386 5542, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

(Pápa határában működtetjük a lókórházat. Itt lehetőség van a lovak bentlakásos megfigyelésére, korszerű diagnosztikára és műtétekre.)